Kosár
0
$0,00
Ja, így könnyű...
2019.06.10
Olvasok egy könyvet, melyben egy kérdésre igencsak kikerekedtek a szemeim: "Mit szeretek abban, hogy nincs pénzem?" - kérdezte Simone Milasas az Üzlet öröme c. könyvében.
A zsigeri válasz az lenne, hogy semmit, micsoda kérdés ez... de ha brutálisan őszintén ránézek, akkor bizony megmutatkoznak dolgok.
Ha abban találjuk magunkat épp, hogy nincs pénzünk, akkor ott valamit értékesebbé kellett tegyünk abban, hogy nincs, mint abban, hogy van.
Az El Camino jutott eszembe... 2012-ben jártam végig ezt a csodálatos útvonalat. Ez egy zarándoklat, mellyel mintha együtt járna automatikusan a nélkülözés, a szenvedés. No pain, no glory - azaz szenvedés nélkül nincs dicsőség... ez volt akkoriban a Camino-s pólókra, ajándéktárgyakra nyomtatva. Én beleléptem ebbe a zarándok-valóságba akkor, s emlékszem, milyen ítélkezően néztünk arra, aki nem zarándokszálláson aludt, hanem egy hostelben (micsoda luxus, nem? ;-)), vagy netán egy szállodában... "Ez csalás" - nagyjából így gondoltunk arra, aki megkönnyítette a saját ottlétét, és ágyban aludt, nem pedig matracon, emeleteságyon, hálózsákban.
(Persze az út utolsó harmadában már én is megengedtem a drágább albergue-ket, finomabb ételeket, aludtam 1x hotelben, és élveztem az utazást... miközben napi 20-40 km-eket tettem meg. Ezt nem járta le senki helyettem.)
"Ez csalás", "Így könnyű"... hányszor vannak ilyen ítéleteink?
Na, nekem ma épp ez a nézőpontom jött fel, erre tudtam ránézni, hogy ezért értékesebb tudat alatt a "nincs pénzem" a "van pénzem"-nél.
A valódiság, a hitelesség, a küzdelem nemessége és szentsége, a megérdemlem-e, az "én nem csalok, hanem becsülettel végigcsinálom" és társaik, amik mind, mind tudattalanul és rejtve irányítják a pénzügyi választásainkat.
Te mit szeretsz abban, hogy nincs (elég) pénzed?
Mi az értékesebb abban, hogy nincs, mint abban, hogy van?
Hajlandó lennél-e ránézni, s aztán törölni, elengedni az összeset, és visszaküldeni annak, akitől ezeket bevetted, összeszedted? (PP.)
Ősz Titanilla
