A változás káoszából lesz-e újra rend?
A VÁLTOZÁS valamiféle KÁOSZ-t hoz létre a valóságunkban, majd ezt követi a LETISZTULÁS, s végül helyreáll a REND … és jön egy újabb kör. :)
Ez történik, ha a komfortzónán kívül kerülünk, tehát valami változás történik.*
Egy egészen friss példával tudom szemléltetni:
Így történt ez a mostani több napos családi fesztiválozásunkkor is. Még úgy is, hogy több tényező nem volt számunkra ismeretlen:
Ismertük a fesztivált (abszolút családbarát, sok nappali programmal), a helyszínt, a szállást, voltak ismerős emberek, pontok. Sőt, tavaly már kisbabával és kutyával utaztunk. És mégis nagyon más volt az egész.
1,5 éves gyerekkel a hétköznapi rutin sokkal erősebb, nekik ez jelent egy biztonságos támaszt. Ám amikor "beterheljük" a fiunkat sok új impulzussal (s persze magunkat is), gyakran kitör a káosz 🤪
Valahogy nem működik az addigi rend, a gyerek kifordul önmagából, alig fogad szót, gyakran ellenállásban van, túlpörög, s persze ez minket is kibillent a férjemmel, egyensúlytalanságot teremtve köztünk is.
Aztán néhány nap elteltével kezdünk hozzászokni az új helyzethez, de még mindig zavar van, s mikor hazaérünk, 1 nap elteltével helyreáll a rend. Ám nem ugyanaz, mint eddig. Hanem valamiféle szintlépés történik:
A gyermekünkön azt látjuk, hogy egy-egy ilyen alkalom után akkorát fejlődik, hogy csak pislogunk. Új dolgokat csinál, ügyesebb valamiben, és extracuki. Mi pedig – bár néhány napja még azt gondoltuk, hogy ezt mégegyszer tuti nem csináljuk végig, most – ámulunk és bámulunk. (És persze, hogy menni fogunk még… 😃)
No de így van ez nálunk, felnőtteknél is egy-egy változásnál: egy új munka, egy új projekt, egy új főnök, egy költözés, egy suli, egy önismereti program, egy kurzus, egy komfortzónán kívüli utazás … kinek épp mi keveri fel az állóvizét.
A változás legtöbbször kényelmetlen.
Nekem is. Pedig ez a munkám, a lételemem, mégis ki tud folyton billenteni. De ez a módja a fejlődésnek. Ez segít, hogy reziliensebbé váljunk. Rugalmasságot pedig nem tudunk tanulni a mozdulatlanságban, amikor minden állandó.
A változás az élet velejárója. Mi lenne, ha kérnénk hozzá könnyedséget, vidámságot, rugalmasságot?
Apropó, TUDTAD? A reziliencia (lelki rugalmasság, rugalmas alkalmazkozó képesség) fejleszthető! Egyénenként és élethelyzetenként is eltérő lehet: vannak tényezők, amik nyírbálják, mások fejlesztik ezt.
Mindenesetre a reziliencia egy olyan készség, amiben mindig van hova fejlődni… 😊
_________________
*(A változási görbét is hozhattam volna példának, de egy kisebb hétköznapi szituáció, utazás általi változás nem feltétlen jár be akkora görbét. Nagyobb változások, veszteségek dinamikája már eltérhet a fenti példától)
Hálával,
Tita
Ősz Titanilla, LeonArt Consulting
2023.08.01.