Mi köze a sütinek a jó párkapcsolathoz?

Tegnap (Pár)kapcsolatok mozgásos workshopot tartottam. Egy tükrös feladatot végeztünk, mely általában felszínre hozza azt a rengeteg ítéletet, amit a testünkre ragasztottunk.

- Milyen volt? Milyennek láttad magad?
- Hát, nem szépnek. Nem tetszik a szemem, nagy az orrom, nagy a hasam..

A legtöbb ember millió ès egy dolgot tudna felsorolni, mit nem szeret magán, mi nem szép szerinte, mit talál bűnrondának. Jóval kevesebb dologgal elégedettek, alig-alig is ismernek el magukban bármit is. Mintha bűn lenne, mintha nagyképűség lenne..., ezért mint mindenki más, ők is jól megítélik magukat. No meg egy képzelt ideához, a kor divatjához képest mérik magukat, aminek kevesen képesek megfelelni. De minek is kène megfelelni?

Sokan szeretnének párkapcsolatot, vagy szeretnének nagyszerűbbet, amiben jelen van egymás teljes elfogadása. De itt sántít a dolog. Az elfogadást, az elismerést, szeretet sokan kívülről várják:

Ez olyan, mint amikor van egy sütid, és megkínálod vele a kedvesedet vagy a másik embert:

És azt várjuk, hogy ő visszaigazolja, hogy milyen finom!? Ha nem ezt mondja, még képesek vagyunk megsértődni, mert nem ízlik a sütink... Nincs itt semmi ellentmondás, ugye?

Ez viszont fordítva működik: Ha megtanulod szeretni, elfogadni magadat (a jó, a rossz és csúf részeidet is), akkor a világ is ezt fogja visszatükrözni: szeretnek és elfogadnak úgy, ahogy vagy. Ha mindig bírálod magad, megtalálod azokat az embereket (párkapcsolat, környezet), akik ezt tükrözik vissza.

Mit választasz?

Tegyél bele cukrot a só helyett, vajat az ecet helyett. Szeretetet az ítélet helyett. Te milyen sütit ennél szívesen? Süsd meg, légy ez a süti!

Ősz Titanilla - LeonArt Consulting

(Photo by cottonbro from Pexels)